Néhány éve az IP68 vízállóság még főleg a drágább és a kifejezetten ilyen célra készült telefonok egyik extra tulajdonsága volt.
Ma már a középkategóriában is gyakori az erős víz- és porvédelem, sőt egyre több hagyományos telefon adatlapján jelenik meg az IP69 vagy akár az IP69K jelölés is.
A számok azonban könnyen félrevezetők. Az IP69 nem egyszerűen „egy fokkal jobb” IP68, az IP69K pedig nem azt jelenti, hogy egy telefont még mélyebbre lehet vinni a víz alá. Másféle terhelést vizsgálnak: az egyiknél a vízbemerítés, a másiknál a nagy nyomású vízsugár a lényeg.
Mit jelent maga az IP?
Az IP az International Protection, vagyis nemzetközi védettségi kód rövidítése és azt mutatja meg, mennyire védi a készülékház a belső elektronikát a szilárd idegen anyagoktól (például a portól) és a víztől.
Az IP után általában két szám következik:
IP68
Az első szám, jelen esetben a 6, a szilárd részecskék elleni védelmet jelenti.
A második, vagyis a 8, a víz elleni védelmet írja le.
Ezért nem érdemes az egész kódot egyetlen „vízállósági pontszámként” kezelni.
Mit jelent az első szám?
Telefonoknál ma leggyakrabban 5-ös vagy 6-os első számjeggyel lehet találkozni.
IP5X: a készülékház por ellen védett. Por bejuthat, de nem olyan mennyiségben, amely már zavarná a megfelelő működést.
IP6X: porzáró kialakítást jelent. Ez a szabvány legmagasabb porvédelmi fokozata.
Egy IP68-as, IP69-es vagy IP69K-s telefonnál tehát a 6 ugyanazt mondja: a ház a szabvány szerinti legmagasabb porvédelmi szintet teljesíti.
Ha X szerepel a helyén – például IPX8 –, az nem azt jelenti, hogy nincs porvédelem. Az X azt jelzi, hogy arra a tulajdonságra nincs megadva IP besorolás.
IP67: az első igazán komoly vízvédelem
Az IP67-es telefon már rövid idejű vízbemerítést is elvisel a szabványos teszt szerint.
Az Apple IP67-es készülékeinél például legfeljebb 1 méteres vízmélységet és 30 percet ad meg.
Ez már egészen más kategória, mint egy IP54 vagy IP55 minősítés, amely elsősorban fröccsenő vagy sugárban érkező víz ellen ad védelmet.
Egy véletlenül vízbe ejtett telefon szempontjából ezért az IP67 valóban értelmes határ.
IP68: nem minden IP68-as telefon ugyanannyit bír
Itt jön az egyik legfontosabb félreértés.
Az IP68 tartósabb vagy nagyobb mélységű vízbemerítés elleni védelmet jelent, mint az IP67, de a 8-as szám önmagában nem határoz meg minden készülékre egyetlen fix mélységet és időt. A konkrét feltételeket ezért mindig meg kell nézni a gyártó adatlapján.
Ez jól látszik a Xiaomi egy középkategóriás telefonjánál is, ahol a gyártó így határozza meg a vízállóságot: “álló édesvízben való merítés legfeljebb 1,5 méter mélységig, legfeljebb 30 percig”.
Ezt erősíti az Apple is azzal, hogy az iPhone-ok vízállósági adatai között több készülék is IP68-as, mégis eltérő mélységet adnak meg: egyes korábbi készülékeknél 2 vagy 4 métert, a frissebbeknél pedig akár 6 métert 30 percen keresztül.
Vagy például a Samsung magyar támogatási oldala több Galaxy készüléknél 1,5 méteres édesvízi merítést és 30 percet ír az IPX8 teszthez.
Vagyis két IP68-as telefon között a gyártó által vállalt vízbe merítési feltételben komoly eltérés lehet, ezért az IP68 logó után ezért érdemes elolvasni az apró betűs részt is.
Az IP69 egészen más problémát vizsgál
Az IP69 nem egyszerűen azt jelenti, hogy a telefon az IP68-nál mélyebbre meríthető.
Itt már nagy nyomással és magas hőmérsékleten érkező vízsugárral szembeni ellenállást vizsgálnak, ami teljesen más helyzet, mint amikor egy telefon mozdulatlanul fekszik egy tartály vízben.
Ez úgy képzelhető el, mint a különbség aközött, hogy valami beleesik a mosdóba, vagy közelről erős vízsugár éri. A kettő nyilván más terhelést jelent a tömítéseknek, a hangszórórácsoknak, a mikrofonnyílásoknak és a csatlakozóknak.
Ezért fordul elő, hogy egy telefon adatlapján IP68 és IP69 egyaránt szerepel. Nem felesleges duplázásról van szó: két eltérő vízterhelési vizsgálatot teljesített.
És akkor mi az IP69K?
Az IP69K-nál könnyű azt gondolni, hogy ez egyszerűen az IP69 következő, még erősebb változata. A történet ennél érdekesebb.
Az IP69K a ISO 20653 szabványhoz kötődő jelölés. Az ISO (International Organization for Standardization) nemzetközi szabványügyi szervezet, amely számos iparág számára dolgoz ki egységes műszaki szabványokat).
A szabvány maga is leírja, hogy az IP kódjai az IEC 60529 rendszerére épülnek, a K betűvel jelölt követelmények viszont speciális járműipari vizsgálatok, amelyek nincsenek benne az IEC 60529-ben.
Az IP69K tehát eredetileg nem telefonokhoz született.
A K-s vizsgálat szintén nagy nyomású és magas hőmérsékletű vízzel terheli a burkolatot. A cél annak ellenőrzése, hogy a ház olyan környezetben is megvédje az elektronikát, ahol erős, forró vízsugár érheti.
Telefonoknál ma ezt a minősítést a gyártók egy része plusz tartóssági bizonyítékként használja.
IP69 vagy IP69K: akkor melyik a jobb?
Nem érdemes egyszerű sorrendet felállítani.
Az IP69 az IEC 60529 rendszerének része, az IP69K pedig az ISO 20653 speciális K-követelményét jelenti. Hasonlóan kemény, nagy nyomású, meleg vizes terhelésről van szó, de nem ugyanannak a szabványnak két egymást követő fokozatáról.
Ezért lehet olyan készüléket találni, amelynek adatlapján külön szerepel:
IP68 + IP69 + IP69K
A HONOR például a Magic8 Pro esetében külön jelzi, hogy az IP68 és IP69 vizsgálat az IEC 60529, az IP69K pedig az ISO 20653:2023 alapján történt.
A három jelölés együtt azt mondja el, hogy a készülék merítési és erős vízsugaras vizsgálatokat is teljesített.
Fontos: az IP69 nem helyettesíti automatikusan az IP68-at
Ez elsőre furcsának tűnhet, mert a 9 nagyobb szám, mint a 8.
A vízvédelmi tesztek azonban eltérő terheléseket vizsgálnak. A nagy nyomású vízsugárral szembeni ellenállásból nem következik automatikusan, hogy a készülék hosszabb idejű vízbemerítésre is ugyanúgy alkalmas.
Ezért fontos, hogy a gyártók külön tüntessék fel az IP68-at is, ha a készülék a merítési tesztet szintén teljesítette.
Ugyanez fordítva is igaz: egy IP68-as telefon jó vízbemerítési védelme nem jelenti automatikusan azt, hogy közelről érkező nagy nyomású, forró vízsugarat is elvisel.
Már a középkategóriában is sokkal komolyabb lett a vízvédelem
A komoly IP-minősítés sokáig elsősorban a felsőkategóriás és a kifejezetten strapabíró telefonokhoz kötődött, de ez mára sokat változott.
A Samsung 2026-os vízállósági listáján már a Galaxy A37 5G és Galaxy A57 5G is IP68-as, az A26 5G, A36 5G és A56 5G pedig IP67-es besorolással szerepel.
Más gyártók ennél is tovább mentek. A Magyarországon is bemutatott HONOR 600 IP68, IP69 és IP69K védelmet kapott, az OPPO pedig a középkategóriás F sorozat 2026-os F33 készülékeinél szintén IP69K-védelmet emel ki.
Ez már nem az a helyzet, amikor komoly vízállósághoz automatikusan csúcskategóriás telefont vagy vastag gumiborítású strapatelefont kellett választani.
A gyártók a hagyományos, vékony készülékeknél is sokkal komolyabban veszik a ház tömítését és a víz elleni védelmet.
Az IP68 nem azt jelenti, hogy nyugodtan lehet vele úszni
Az IP minősítés laboratóriumi vizsgálat eredménye és ez fontos különbség, mert a teszteket meghatározott körülmények között végzik, jellemzően tiszta vízzel, új és sértetlen készüléken. A való élet ennél sokkal változatosabb.
Az Apple például külön figyelmeztet, hogy az iPhone-nal ne ússzanak vagy fürödjenek, ne érje nagy sebességű víz, és ne használják szaunában vagy gőzfürdőben.
A gyártó azt is kiemeli, hogy a vízállóság nem állandó tulajdonság, hanem a természetes elhasználódással csökkenhet.
Ez nem csak Apple-specifikus jelenség. A Samsung szintén leírja, hogy a vízállóság idővel és az elhasználódással romolhat.
A sós víz, a medence és a szappanos víz más történet
Az IP tesztből nem érdemes arra következtetni, hogy minden folyadék egyformán veszélytelen.
A tengervíz sót tartalmaz, az uszodavíz klóros lehet, a tusfürdő és szappan pedig megváltoztatja a víz felületi tulajdonságait. Ezek az anyagok a tömítésekre és a csatlakozókra is másképp hathatnak, mint a laboratóriumi tiszta víz.
Az Apple például külön kéri, hogy lehetőleg ne kerüljön a készülékre szappan, tisztítószer, olaj, naptej, oldószer és több más vegyi anyag.
Egy IP68-as telefon ezért nem automatikusan víz alatti kamerának készült. Persze ha a gyártó külön kínál víz alatti fotós módot és konkrét mélységi használatot vállal, az már más helyzet, de ezt mindig az adott készüléknél kell ellenőrizni.
Egy leejtés után már nem biztos, hogy ugyanazt tudja
A vízvédelemhez ragasztások, tömítések és nagyon pontos illesztések kellenek.
Egy nagyobb esés után kívülről akár sértetlennek is tűnhet a telefon, de a ház minimálisan deformálódhat, vagy egy belső tömítés megsérülhet.
Ugyanez igaz javítás után, hiszen ha a hátlapot vagy kijelzőt cserélték, a gyári vízállóság csak akkor tartható meg, ha az új tömítések és ragasztások megfelelően kerültek vissza, és az összeszerelés minősége is megfelelő.
Használt telefonnál ezért az eredeti IP68 besorolást nem érdemes automatikusan úgy kezelni, mintha a készülék több év után is biztosan ugyanazt a laboreredményt tudná.
A vízkár és a garancia két külön dolog
Ez sok vásárlónak csak akkor derül ki, amikor már baj történt.
Attól, hogy egy telefon IP68-as vagy IP69-es, a folyadékkár nem feltétlenül tartozik a gyártói jótállás alá.
Az Apple például kifejezetten leírja, hogy a folyadék okozta károkra a jótállás nem terjed ki, bár a helyi fogyasztóvédelmi szabályok ettől külön jogokat adhatnak.
Ennek egyik oka éppen az, hogy a gyártó nem tudja utólag megállapítani, milyen körülmények között érte víz a készüléket, milyen mélységben volt, sérült-e korábban, vagy érte-e vegyszer, sós víz vagy nagy nyomás.
Az IP minősítés ezért védelmi képességet igazol, nem korlátlan vízkár garanciát ad.
Mi van, ha víz került a Type-C csatlakozóba?
Attól, hogy a telefon vízálló, nedves csatlakozóval még nem érdemes tölteni.
A víz elektromos kapcsolatot hozhat létre a csatlakozó érintkezői között, ezért a mai telefonok nagy része nedvességérzékeléssel letiltja a vezetékes töltést, amíg a port ki nem szárad.
Az Apple például azt javasolja, hogy folyadékkal történő érintkezés után ne csatlakozzon kábel addig, amíg a készülék meg nem száradt.
Hajszárítóval vagy más erős hőforrással sem érdemes gyorsítani a folyamatot.
IP68, IP69 és IP69K röviden
A három jelölést legegyszerűbben így lehet különválasztani:
IP68: porzáró készülékház és vízbemerítéssel szembeni védelem. A pontos mélységet és időt a gyártó adatlapján kell ellenőrizni.
IP69: porzáró kialakítás, valamint nagy nyomású és magas hőmérsékletű vízsugárral szembeni védelem az IEC 60529 alapján.
IP69K: hasonlóan kemény vízsugaras vizsgálat az ISO 20653 speciális, eredetileg járműipari K-követelménye szerint.
Egyik sem jelenti azt, hogy a telefon elpusztíthatatlan vagy korlátlan ideig használható víz alatt.
Mire érdemes figyelni vásárláskor?
Ha a vízállóság fontos, nem elég csak a legnagyobb IP számot keresni.
Érdemes megnézni:
- pontosan milyen IP besorolást ad meg a gyártó
- IP68-nál milyen mélységet és időt vállal
- szerepel-e külön IP69 vagy IP69K
- milyen folyadékra vonatkozik a teszt
- engedélyez-e a gyártó tényleges víz alatti használatot
- mit ír a garancia a folyadékkárról
- javítás után vállalják-e a vízállóság helyreállítását
Egy hétköznapi telefonon az IP68 már nagyon komoly védelem a balesetek ellen. Az IP69 és IP69K ehhez újabb terhelési helyzeteket ad hozzá, főleg az erős vízsugár oldaláról.
A legnagyobb változás viszont talán az, hogy ez a szintű védelem már nem csak drága csúcskészülékeken és strapatelefonokon jelenik meg. A középkategóriában is több gyártó kezeli alapvető tartóssági kérdésként a víz- és porállóságot.
