Power banknál két szám kerül általában előre: a kapacitás és a watt. Egy 20 000 mAh-s, 65 W-os papíron egyértelműen jobbnak tűnik egy 10 000 mAh-s, 20 W-osnál, de nem biztos, hogy mindenkinek ez a jobb választás.
A kapacitás azt mondja meg, mennyi energiát lehet magunkkal vinni, a watt pedig azt, milyen gyorsan lehet ezt átadni a telefonnak, tabletnek vagy laptopnak. Ehhez jön még a töltési protokoll, a kábel, a portok teljesítménymegosztása és néhány hasznos extra.
10 000 vagy 20 000 mAh – és miért nem tölti fel kétszer az 5000 mAh-s telefont?
A mAh, vagyis milliamperóra az akkumulátor kapacitásának egyik gyakori megadási módja. Power banknál azonban önmagában könnyen félrevezető, mert a belső cellák és a telefon akkumulátora sem feltétlenül ugyanazon a feszültségen dolgozik.
A pontosabb összehasonlításhoz a Wh, vagyis wattóra használható:
Wh = V × Ah
Egy tipikus 10 000 mAh-s power bank belső cellája körülbelül 3,6–3,7 V feszültségen nagyjából 36–37 Wh energiát tárol. Az Anker egyik 10 000 mAh-s modelljénél például 37 Wh szerepel.
Ebből viszont nem jut el minden energia a telefon akkumulátorába. A power bank elektronikája átalakítja a feszültséget, veszteség keletkezik a kábelben és a telefon töltőelektronikájában is.
Ezért egy 10 000 mAh-s power bank nem kétszer tölti fel az 5000 mAh-s telefont. A gyakorlatban inkább körülbelül másfél teljes töltéssel érdemes számolni, készüléktől és töltési módtól függően.
Durva, de használható ökölszabály:
- 5000 mAh: nagyjából egy telefonos vésztartalék;
- 10 000 mAh: kb. 1.5–2 telefonfeltöltés;
- 20 000 mAh: nagyjából 3–4 feltöltés;
- 25 000–30 000 mAh: már többnapos használatra vagy laptop mellé is érdekes lehet.
Minél nagyobb a kapacitás, annál nagyobb és nehezebb lesz a power bank is. Egy 10 000 mAh-s power bank még kényelmesen zsebre vagy kisebb táskába tehető, 20 000 mAh fölött viszont már érezhetően más méretkategóriáról van szó.
20, 30, 65 vagy 100 W – mennyi teljesítmény kell?
A watt azt mutatja, mekkora teljesítményt képes leadni a power bank.
Telefonhoz ma a 20–30 W már jó alap. Ha a készülék 25 vagy 30 W körüli USB PD/PPS töltést támogat, ennél nagyobb power banktól önmagában nem lesz gyorsabb.
Tablethez és kisebb laptophoz már érdemes 45–65 W körül nézelődni, nagyobb teljesítményű notebookhoz pedig 65–100 W vagy még több is indokolt lehet.
Az USB Power Delivery (PD) ma már akár 240 W-ig képes szabványos Type-C tápellátásra, de a power banknak, a készüléknek és a kábelnek is támogatnia kell a szükséges módot.
Fontos megnézni azt is, milyen gyorsan tölthető vissza maga a power bank. Egy 20 000 mAh-s power bank 18 W-os bemenettel sok óráig tölthet, 45–65 W-os bemenettel viszont jóval használhatóbb lehet.
Többportos modelleknél pedig a nagy szám gyakran csak egyetlen port használatakor érvényes. Két eszköznél például a 100 W megoszolhat 65 + 35 W-ra, háromnál pedig még kisebb teljesítmény juthat egy-egy csatlakozóra.
PD és PPS: nem elég, hogy elég nagy a watt
Egy 30 W-os power bank sem feltétlenül tölti maximális sebességgel a 30 W-os telefont.
A készüléknek és a power banknak ugyanazt a töltési protokollt is támogatnia kell. A legfontosabb univerzális rendszer a USB Power Delivery, vagyis PD, telefonoknál pedig egyre fontosabb a PPS, vagyis Programmable Power Supply.
A PPS a PD része, és lehetővé teszi, hogy a töltő ne csak néhány fix feszültséget adjon, hanem egy tartományon belül finomabban igazodjon a telefon aktuális igényéhez. A PPS-t a töltőnek és a készüléknek is támogatnia kell.
Ez különösen Samsung, Google és más PPS-re építő telefonoknál fontos (amelyekből egyre több van). Lehet egy power bank 65 W-os, de ha nincs rajta megfelelő PPS profil, egy adott telefon lassabban tölthet róla, mint egy kisebb teljesítményű, de megfelelő PPS-es modellről.
A gyártóspecifikus rendszerek még bonyolultabbak. Egy Xiaomi, OPPO, OnePlus vagy HONOR telefon maximális saját gyorstöltéséhez sokszor külön protokoll és megfelelő kábel kell. Egy univerzális PD/PPS power bank ettől még gyors lehet, de nem biztos, hogy eléri a telefon dobozán szereplő 80–120 W-os maximumot.
A kábel, a kijelző és a low current mód sem felesleges extra
A kábel ugyanúgy lehet szűk keresztmetszet, mint maga a power bank. Nagyobb Type-C teljesítménynél megfelelő, 5 A-es kábel kellhet, 100 W fölött pedig különösen fontos, hogy a kábel ténylegesen támogassa a szükséges teljesítményt.
A beépített kábel kényelmes extra: nem kell külön vezetéket keresni, és utazásnál eggyel kevesebb dolgot kell elpakolni. Van viszont hátránya is: ha a fix kábel megsérül, nem lehet egyszerűen lecserélni. Ezért jobb az a megoldás, ahol mellette normál Type-C port is van.
A kijelző is tud többet annál, mint hogy jól néz ki. A négy LED csak hozzávetőleg mutatja a töltöttséget, egy normális kijelző viszont százalékot, jobb esetben aktuális be- és kimeneti teljesítményt vagy becsült hátralévő töltési időt is jelezhet.
A low current, trickle charging vagy kisáramú mód pedig kis fogyasztású eszközöknél hasznos. Egy okosóra, vezeték nélküli fülhallgató vagy okosgyűrű olyan kevés áramot kérhet, hogy a power bank azt hiszi, már nincs rajta semmi, és lekapcsol.
Ilyenkor a power bank alacsony fogyasztás mellett is fenntartja a kimenetet, hogy az ilyen eszközök töltése ne szakadjon meg. Ez nem gyorsabb töltés, hanem stabilabb töltés kis áramfelvételnél.
Mire érdemes figyelni vásárlás előtt?
Telefonhoz általában egy 10 000 mAh-s, 20–30 W-os PD/PPS power bank adja a legjobb egyensúlyt méret, tömeg és használhatóság között. Hosszabb utazáshoz vagy több eszközhöz a 20 000 mAh kényelmesebb, laptophoz pedig már a 45–100 W-os kategória az érdekes.
Érdemes megnézni:
- a kapacitást Wh-ban is, nem csak mAh-ban;
- a maximális Type-C kimeneti teljesítményt;
- a power bank saját visszatöltési sebességét;
- a PD és PPS támogatást;
- több portnál a teljesítménymegosztást;
- a mellékelt vagy beépített kábel képességeit;
- van-e low current mód;
- LED-ek helyett ad-e pontos százalékos kijelzést.
Utazásnál a Wh értéknek még egy szerepe van. Az IATA (International Air Transport Association – a nemzetközi légitársaságok iparági szervezete) 2026-os útmutatója szerint a power bankokat kézipoggyászban kell vinni, és 100 Wh fölött már külön korlátozások lépnek életbe. A légitársaság ennél szigorúbb szabályokat is alkalmazhat, ezért repülés előtt ezt külön érdemes ellenőrizni.
A legfontosabb pedig: a 20 000 mAh nem azt jelenti, hogy kétszer annyiszor tölt, mint egy 10 000 mAh-s modell minden helyzetben, és a 100 W sem jelenti azt, hogy minden telefon 100 W-tal fog tölteni róla. A kapacitást, a tényleges energiatartalmat, a protokollokat és a szükséges teljesítményt együtt érdemes nézni.
