Elektromos kerékpárnál könnyű elveszni a számokban. 250 W, 500 W-os motor, 80 Nm nyomaték, 720 Wh-s akkumulátor, nyomatékszenzor – elsőre úgy tűnhet, minél nagyobb mindenből a szám, annál jobb a bringa, de a valóság ennél jóval árnyaltabb.
A motor erejét nem csak a watt határozza meg, a hatótávot nem lehet pusztán az akkumulátor kapacitásából megmondani, és ugyanaz a 80 Nm sem ugyanazt jelenti egy kerékagymotornál és egy középmotornál. Vásárlás előtt ezért inkább azt érdemes megérteni, hogyan dolgozik együtt a motor, az akkumulátor, a hajtás és a szenzor.
A watt a motor teljesítménye, de nem ez mond el mindent
A watt, vagyis W a teljesítményt jelöli. Elméletben egy nagyobb teljesítményű motor több munkát tud elvégezni adott idő alatt, de e-bike-nál a dobozra írt wattérték önmagában könnyen félrevezető.
Nem mindegy például, hogy folyamatos vagy rövid ideig elérhető csúcsteljesítményről van szó. Egy motor adatlapján szerepelhet 250 W teljesítmény, miközben rövid ideig ennél jóval többet is képes leadni.
Az Európai Unió jelenlegi járműbesorolási szabálya a hagyományos pedelec kategóriánál legfeljebb 250 W folyamatos teljesítményt és 25 km/h előtti rásegítés lekapcsolást határoz meg, a motor pedig csak pedálozás közben segíthet. Az ennél erősebb vagy másképp működő elektromos kétkerekű már más jogi kategóriába eshet, ezért a nagyon nagy teljesítményű modelleknél ezt külön is érdemes ellenőrizni.
A gyakorlatban viszont egy 250 W-os jó középmotor sokkal meggyőzőbb lehet emelkedőn, mint egy papíron erősebb, de rosszabbul kihasznált kerékagymotor. Itt jön képbe a nyomaték.
Nm: ezt lehet igazán érezni indulásnál és emelkedőn
A Nm, vagyis newtonméter a forgatónyomaték mértékegysége. Leegyszerűsítve azt mutatja meg, mekkora forgatóerőt tud létrehozni a motor.
Városban sík úton már kisebb nyomaték is elég lehet, de meredek emelkedőn, nehezebb kerékpárnál vagy terepen sokkal jobban kijön a különbség. A Shimano például a EP6 rendszerénél 85 Nm nyomatékot ad meg, amit kifejezetten városi, trekking és e-MTB használatra szán.
A Nm-et azonban nem szabad teljesen vakon összehasonlítani.
A középmotor a kerékpár váltórendszerén keresztül hajtja a hátsó kereket. Könnyű fokozatban ugyanúgy mechanikai áttételt kap, mint a kerékpáros lába, ezért emelkedőn nagyon hatékonyan használhatja ki a rendelkezésre álló nyomatékot.
A kerékagymotor közvetlenül a kereket hajtja, tehát nem használja a kerékpár fokozatait. Emiatt egy 80 Nm-es középmotor és egy 80 Nm-es agymotor száma nem feltétlenül jelent azonos hegymászási képességet.
Ez az egyik ok, amiért az adatlap legnagyobb Nm-értéke helyett a motor elhelyezését is meg kell nézni.
Első, hátsó vagy középmotor?
A motor helye alapvetően megváltoztatja a kerékpár karakterét.
Első kerékagymotor: egyszerű és olcsó megoldás, ezért főleg kedvezőbb árú vagy átalakított kerékpároknál fordul elő. Mivel az első kereket hajtja, csúszós vagy meredek felületen könnyebben elveszítheti a tapadást, és a kormányzás érzetét is jobban befolyásolja.
Hátsó kerékagymotor: nagyon elterjedt. A kerékpárt hátulról hajtja, ezért természetesebb gyorsításérzetet ad, és városi, trekking vagy egyszerűbb terephasználatra is jó lehet. Mechanikailag viszonylag egyszerű, és a motor nem terheli közvetlenül a láncot. Hátránya, hogy a hátsó kerék nehezebb, defektnél vagy kerékcserénél pedig több vele a munka.
Középmotor: a hajtókar környékén helyezkedik el, és a láncon, illetve a váltón keresztül hajt. Tömege középen és alacsonyan van, ezért általában jobb a súlyelosztás, emelkedőn pedig a sebességváltót is kihasználhatja. Ez az egyik oka annak, hogy komolyabb trekking, cargo és e-MTB modelleken gyakori.
Cserébe a középmotor nagyobb terhelést ad a láncnak, lánctányérnak és fogaskoszorúnak, ezért ezek kopása is gyorsabb lehet.
Nincs tehát általános győztes: sík városi használatra egy jó hátsó agymotor bőven elég lehet, sok emelkedőhöz és terepre viszont a középmotor előnye sokkal jobban kijön.
Wh: ezt érdemes nézni az akkumulátornál
Az akkumulátoroknál gyakran Ah, vagyis amperóra szerepel nagy betűkkel, de önmagában ez nem ideális összehasonlítási alap.
A hasznosabb adat a Wh, vagyis wattóra, amely az akkumulátor energiatartalmát mutatja.
A Bosch eBike Systems magyarázata szerint:
Wh = V × Ah
Egy 36 V-os, 15 Ah-s akkumulátor tehát:
36 × 15 = 540 Wh
Egy 48 V-os, 12 Ah-s akkumulátor viszont 576 Wh, vagyis hiába kisebb az Ah értéke, valójában több energiát tárol.
Ezért két különböző feszültségű e-bike akkumulátorát nem érdemes csak Ah alapján összevetni.
A nagyobb Wh általában nagyobb lehetséges hatótávot jelent, de csak akkor, ha minden más nagyjából azonos. Cserébe a nagyobb akkumulátor nehezebb és drágább is lehet.
A hatótáv nem a gyártói kilométeradatból derül ki
A „akár 120 km” jellegű adatok ideális körülmények között születnek, ezért vásárlásnál nem érdemes készpénznek venni őket.
A valódi fogyasztást befolyásolja többek között:
- a rásegítés erőssége;
- a kerékpáros és a csomag tömege;
- az emelkedők;
- a sebesség;
- a gumi típusa és nyomása;
- a gyakori megállás és újraindulás;
- a szél;
- valamint a hőmérséklet.
A Bosch hatótávval kapcsolatos útmutatója külön kiemeli a hőmérsékletet, a kerékpáros tömegét, a guminyomást, a megállásokat, a sebességváltást és a pedálfordulatot is.
Hideg időben például ideiglenesen csökkenhet az akkumulátor teljesítménye, erős rásegítéssel és meredek emelkedőkkel pedig ugyanaz a 600 Wh nagyon gyorsan elfogyhat.
A Wh-ból viszont már lehet értelmesen számolni. Ha egy adott használat mellett a kerékpár például átlagosan 10 Wh energiát fogyaszt kilométerenként, egy 500 Wh-s akkumulátor elméletben körülbelül 50 km rásegítést ad. Ha 5 Wh/km a fogyasztás, ennek akár a duplája is kijöhet.
Ezért a hatótávra mindig tartományként érdemes gondolni, nem fix kilométerként.
Pedálszenzor vagy nyomatékszenzor: ettől változik meg igazán az érzés
Az egyik legfontosabb, mégis gyakran eldugott specifikáció az, hogyan érzékeli a kerékpár a pedálozást.
A pedálfordulat- vagy cadence szenzor azt figyeli, forog-e a hajtókar, illetve milyen gyorsan. Amikor érzékeli a pedálozást, bekapcsolja a kiválasztott rásegítési szinthez tartozó motorsegítséget.
Ez olcsó, egyszerű és teljesen használható megoldás, de az olcsóbb rendszereknél előfordulhat némi késés, majd hirtelen motorindulás. Az érzés sokszor inkább olyan, mintha a pedálozás egy kapcsoló lenne: tekerés van, rásegítés van.
A nyomatékszenzor ezzel szemben azt is méri, mekkora erővel nyomja valaki a pedált. Ha finoman teker, kevesebbet segít, ha emelkedőn erősebben rálép, többet.
Ettől az e-bike sokkal természetesebben reagál, mintha egyszerűen erősebb lába lenne a kerékpárosnak.
A Shimano rendszerei például egyszerre figyelik a sebességet, a pedálfordulatot és a nyomatékot, és ezek alapján szabályozhatják a hajtást, illetve az automatikus váltást.
A nyomatékszenzor ezért különösen jó városi megállásoknál, emelkedőn, technikás terepen és annak, aki normál kerékpáros érzetet szeretne. A cadence szenzor pedig olcsóbb, egyszerűbb, és sík úton, egyenletes tempónál teljesen jól használható.
Mit érdemes megnézni vásárlás előtt?
Az adatlapból elsőként nem a legnagyobb wattértéket érdemes kikeresni.
Sokkal többet mond együtt:
- motorhelyzet: első, hátsó agymotor vagy középmotor;
- nyomaték: hány Nm, és milyen motorfelépítés mellett;
- akkumulátor: hány Wh, nem csak hány Ah;
- szenzor: egyszerű pedálfordulat- vagy nyomatékszenzor;
- tömeg: maga a kerékpár és az akkumulátor együtt;
- csereakku és szerviz: néhány év múlva is beszerezhető-e;
- fék és gumi: a nagyobb tömeghez és sebességhez megfelelő-e.
Egy 250 W-os, 75–85 Nm-es középmotor nyomatékszenzorral és 600 Wh körüli akkumulátorral egészen más kerékpár lehet, mint egy papíron 750 W-os agymotoros modell egyszerű cadence szenzorral. Az egyik természetesebb, hatékonyabb és jobb lehet emelkedőn, a másik olcsóbb és sík úton akár erősebb gyorsítást is adhat.
Elektromos kerékpárnál ezért nem egyetlen nagy számot kell megvenni. A motor helye, a nyomaték, az akkumulátor valódi energiatartalma és a szenzor együtt mondja meg, milyen lesz használni.
(És ezt csak zárójelben: ha esetleg emeletre is cipelni kell a bringát, akkor érdemes átgondolni, hogy mekkora tömegről van szó.)
