A minap belefutottam egy cikkbe, amely arról szólt, hogy valaki élőben látott egy 15 000 nites kijelzőt, miközben a hírek szerint a HONOR már akár 10 000 nites telefonos panelen is dolgozhat. Elsőre ez elképesztően hangzik. Nem is annyira régen az 1000 nit is komoly értéknek számított, most pedig már ötszámjegyű számokkal dobálóznak a gyártók.
Csakhogy ilyenkor mindig felmerül bennem ugyanaz a kérdés: vajon tényleg szükség van erre, vagy inkább csak jól mutat a reklámanyagokon?
A kijelzők fényereje körül nagy a káosz. SDR, HDR, HBM, peak fényerő. Sokszor még azok sem tudják pontosan, mit jelentenek ezek a számok, akik rendszeresen követik a telefonos újdonságokat. Pedig a mindennapi használat szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy egy gyártó milyen értéket ír a specifikációs táblázatba.
A legtöbb esetben az SDR fényerő az, ami igazán számít. Ez az a fényerőszint, amit normál használat közben látunk. Amikor böngészünk, Facebookot vagy Instagramot görgetünk, híreket olvasunk, üzeneteket írunk vagy éppen YouTube videókat nézünk, a telefon jellemzően ezen a tartományon belül működik.
Ha egy kijelző SDR módban 700 vagy 800 nitet tud, az már teljesen korrektnek számít. Az 1000 nit körüli érték pedig ma is kifejezetten jónak mondható. Ilyenkor a teljes képernyő képes erre a fényerőre hosszabb ideig is, anélkül hogy az elektronika azonnal visszafogná.
A HDR már egy másik történet. Itt olyan videókról és tartalmakról beszélünk, amelyek a sötét és világos részletek közötti különbséget sokkal látványosabban jelenítik meg. Egy HDR filmben például a napfény csillanása, egy reflektor vagy egy robbanás jóval fényesebb lehet, mint a kép többi része.
Ilyenkor nem a teljes kijelző világít maximális erővel, hanem sokszor csak egy kisebb terület ugrik fel magasabb fényerőre néhány másodpercig. Ezért lehet az, hogy egy telefon SDR módban mondjuk 1000 nitet tud, HDR tartalomnál pedig már 3000 vagy 4000 nitet emlegetnek.
A HBM, vagyis High Brightness Mode még közelebb áll a valós használathoz. Ez az a speciális üzemmód, amely általában erős napsütésben aktiválódik automatikusan. Amikor nyáron a szabadban próbálunk elolvasni egy üzenetet vagy megnézni a navigációt, akkor lép működésbe.
Ha egy telefon például 1800 vagy 2500 nites HBM értéket tud, az már valóban érzékelhető előnyt jelenthet a mindennapokban. Ez az a szám, amely sokkal többet elárul a kültéri használhatóságról, mint a marketinganyagokban szereplő csúcsértékek.
És itt érünk el a peak (vagyis csúcs) fényerőhöz.
Ez az a szám, amellyel manapság szinte minden gyártó villog. 4500 nit. 5000 nit. 6500 nit. 8000 nit. Most pedig már 10 000 és 15 000 nit is szóba kerül.
A probléma csak az, hogy a peak fényerő szinte soha nem azt jelenti, amit a vásárlók elsőre gondolnak.
A legtöbb esetben ezt az értéket úgy mérik, hogy a kijelző egy egészen apró része jelenít meg egy rendkívül világos objektumot nagyon rövid ideig. Néha a képernyő felületének csak néhány százalékáról van szó. Nem a teljes panel világít ekkora fényerővel, és nem is perceken keresztül.
Magyarul egy 5000 nites telefon és egy 10 000 nites telefon között a valós életben sokszor alig lehet különbséget észrevenni.
Ha már HONOR: a HONOR 600 Pro esetén a csúcsfényerő 8000 nit.
De még a saját megjegyzésük szerint is ez csak bizonyos helyzetekben érhető el, nem a teljes kijelzőn és nem folyamatosan.
Ami jelenleg nagyjából kirajzolódik a mérésekből és a gyártói adatokból:
- Peak fényerő: 8000 nit
- HBM (High Brightness Mode): kb. 1800 nit
- HDR fényerő valós használatban: kb. 3000 nit körül
- Manuális fényerő: kb. 650-850 nit tartomány a tesztek alapján
A peak fényerőt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk és sok esetben egy olyan kijelző használhatóbb lesz a tűző napon, amelynek magasabb a HBM értéke, még akkor is, ha a reklámanyagban kisebb peak fényerő szerepel.
Természetesen ettől még a nagyobb fényerejű kijelzők fejlesztése fontos, hiszen valamilyen szinten a normál módban elérhető növekedését is magával hozza, ezért is lesz érdekes a HONOR 10 000 nites megoldása.
Ha tehát legközelebb egy új telefon bemutatóján azt olvassuk, hogy a kijelző 8000 vagy akár 10 000 nit fényerőre képes, érdemes egy pillanatra megállni. Nem az a kérdés, hogy mekkora a peak fényerő. Sokkal inkább az, hogy mennyi az SDR fényerő, milyen a HBM érték, és mennyire marad olvasható a kijelző a hétköznapi helyzetekben.
Mert végső soron nem egy laboratóriumi mérés eredményét nézzük egész nap, hanem a telefon kijelzőjét. És ott bizony sokszor a kisebb szám a fontosabb.
(Megjegyzés a végére: tisztában vagyok vele, hogy a nit, mint fényerő emlegetése pontatlan, mert a fénysűrűséget jelenti, de az érthetőség kedvéért én is az elterjedt fényerőként hivatkozom rá.)
