Lámpaválasztáskor általában a fényerő kerül először szóba. Sokan megnézik a fogyasztást, a színhőmérsékletet, esetleg azt, hogy vezérelhető-e telefonról, tud-e RGB világítást vagy együttműködik-e az okosotthon rendszerével. A CRI eközben gyakran elbújik a termékadatok között, pedig ez árulja el, mennyire természetesen jelennek meg a megvilágított tárgyak színei.
A CRI a Color Rendering Index, vagyis a színvisszaadási index rövidítése. Azt fejezi ki, hogy egy fényforrás alatt látott színek mennyire hasonlítanak a valós* színekhez. Az értéket 0 és 100 között adják meg, a magasabb szám kisebb színeltérést jelent. Az általános beltéri világításhoz legalább 80-as CRI ajánlott, a 90-es vagy annál magasabb értéket pedig már kiváló színhűséget jelent.
Ez nem ugyanaz, mint a színhőmérséklet. A kelvinben megadott érték azt jelzi, hogy a fény meleg, semleges vagy hideg fehérnek hat-e. Két lámpa lehet egyaránt 4000 K-es, mégis egészen másként jelenítheti meg ugyanazt a piros pulóvert, egy alapozó árnyalatát vagy az étel színét. Az egyik alatt természetesnek tűnhetnek, a másik alatt fakóbbá vagy kissé eltolódottá válhatnak. A CRI éppen ezt az eltérést próbálja számszerűsíteni, de mindig az adott színhőmérséklethez igazodva, hiszen ahogy a meleg, sárga, úgy a hideg, kékbe hajló fényben a színek is eltolódnak, de ettől még az adott színhőmérsékletnek megfelelő valós színeket látjuk.
A különbség leginkább ott zavaró, ahol nem pusztán látni kell, hanem színekről kell dönteni. Sminkelésnél egy gyengébb színvisszaadású lámpa alatt másnak tűnhet a bőr tónusa, a rúzs vagy az alapozó, majd természetes fényben derül ki, hogy az eredmény eltér attól, amit a tükör előtt látni lehetett. Ruhaválasztásnál hasonló a helyzet: két közeli árnyalat összemosódhat, a sötétkék feketének tűnhet, egy élénk szín pedig tompábbnak. Konyhában, festésnél, fotózásnál vagy olyan munkánál, ahol anyagokat és színmintákat kell összehasonlítani, ugyanez már nem esztétikai apróság, hanem a döntést is befolyásolhatja.
A CRI sem ír le mindent tökéletesen. Az általánosan feltüntetett Ra értéket nyolc, mérsékelten telített tesztszín átlagából számítják ki, ezért bizonyos erőteljes árnyalatokról kevesebbet mond. Különösen a telített vörösek megjelenítésénél lehet hasznos az R9 érték, ha a gyártó ezt is feltünteti.
A korszerűbb, úgynevezett TM-30 mérési rendszer még részletesebb képet adhat a színhűségről és a színek telítettségének változásáról azzal, hogy nemcsak azt mutatja meg, mennyire pontosak összességében a színek, hanem azt is, hogy a lámpa egyes árnyalatokat élénkebbé, fakóbbá vagy kissé más színűvé tesz-e. De a hétköznapi lámpák dobozán továbbra is leginkább a CRI szerepel.
Egy előszobába vagy ritkán használt tárolóba nem feltétlenül szükséges prémium színvisszaadású fényforrás. Sminktükörhöz, gardróbhoz, fürdőszobába vagy kreatív munkához viszont érdemes legalább 90-es CRI környékén keresni, hogy kisebb legyen az esélye annak, hogy a fény mást mutat, mint amit később nappali világításban látni lehet.
