Egy fejhallgató már nemcsak zenét játszhat vagy zajt szűrhet: a fül környékéről az agyi aktivitáshoz kapcsolódó elektromos jeleket is képes érzékelni. Az EEG ehhez eddig jellemzően klinikai környezetet igényelt.
Az EEG-s fejhallgatók és fülhallgatók lényege, hogy a hagyományos elektroenkefalográfiához hasonlóan elektródákkal érzékelik az agy elektromos működéséhez kapcsolódó jeleket. A klasszikus EEG-nél ezeket az elektródákat a fejbőrre helyezik, az új viselhető eszközöknél viszont magába a fejhallgatóba vagy a fülhallgatóba építik őket. Így a méréshez nem kell külön sapka vagy laborfelszerelés.
Ez nem gondolatolvasást jelent. A rögzített jeleket szoftver elemzi, és azok mintázataiból próbál következtetni például a koncentrációra, a fáradtságra vagy az alvásra. A Neurable MW75 Neuro fejhallgató beépített EEG szenzorokkal követi a fókuszt, a NextSense Smartbuds pedig apró fülhallgatóba helyezett elektródákat használ, többek között az alvás megfigyelésére.
Az Apple is foglalkozott már hasonló megoldással. A cég 2023-ban olyan szabadalmi kérelmet nyújtott be, amely elektródákkal felszerelt, fülbe helyezhető eszközt ír le EEG-jelek mérésére. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy egy következő AirPods biztosan megkapja ezt a funkciót. Az AirPods Pro 3 viszont már képes pulzust mérni, vagyis biometrikus szenzor került egy alapvetően zenehallgatásra használt eszközbe. Az EEG ezt terjesztené ki az agyi aktivitáshoz kapcsolódó adatokra.
Nem minden ilyen vezérléshez van szükség EEG-re. A Meta Neural Band például elektromiográfiát, vagyis EMG-t használ: nem az agy, hanem a kéz izmainak elektromos aktivitását érzékeli, és ezekből állít elő parancsokat az okosszemüveg számára. Az EEG tehát agyi aktivitással összefüggő jeleket mér, az EMG pedig az izmok működését.
Az ilyen eszközöknél viszont már nemcsak az számít, milyen pontos a mérés vagy meddig bírja az akkumulátor. A pulzus-, testhőmérséklet- és alvásadatoknál is kérdés, ki fér hozzá az információkhoz, meddig tárolják őket és mire használhatók fel később. Az EEG ehhez olyan adatokat adhat hozzá, amelyeket közvetlenül az agyi aktivitásból következtetnek ki.
A neurotechnológia adatvédelmi oldalával a UNESCO is foglalkozik: 2025-ben ajánlást fogadott el a terület etikai kérdéseiről, amely az autonómia és a mentális magánszféra védelmét is érinti. Ha az EEG valóban elterjed a mindennapi fej- és fülhallgatókban, az alkalmazásoknak adott adatengedélyek legalább annyira lényeges részévé válhatnak a használatnak, mint a zajszűrés vagy az akkumulátoros üzemidő.
