Egy telefon vagy elektromos autó teljes feltöltése négy perc alatt már alig tartana tovább, mint egy tankolás.
Egy kínai kutatócsoport laboratóriumi nátrium-fém akkumulátora elérte ezt a töltési időt, ám egyelőre nem kész termékről van szó. A fejlesztés inkább azért lehet meghatározó, mert a lítiumnál sokkal könnyebben hozzáférhető nátriumból próbál használható, gyorsan tölthető akkumulátort készíteni.
A Lu Yaxiang nevéhez kötődő megoldás különleges, félig szilárd gélelektrolitot használ. Erre azért volt szükség, mert a tiszta nátriumból készült anódon töltés közben apró, tűszerű lerakódások alakulhatnak ki. Ezek idővel átszúrhatják az akkumulátor belső rétegeit, és rövidzárlatot okozhatnak. A kísérleti gél ezt a folyamatot fékezi, a tesztcella pedig több mint 6000 órán át működött ilyen meghibásodás nélkül.
A négyperces, 0-ról 100%-ra történő töltésnél a cella 80.1 mAh/g kapacitást ért el, ami még jócskán elmarad a mai lítiumion-akkuk szintjétől. Kíméletesebb, 20 perces töltéssel viszont 2000 ciklus után is megmaradt az eredeti kapacitás 90%-a. Ez napi egy teljes töltéssel számolva több mint öt év használatot jelentene, bár a laboratóriumi ciklusteszt nem azonos a telefonokban vagy autókban tapasztalható terheléssel.
A nátriumalapú akkumulátorok legnagyobb hátránya továbbra is az alacsonyabb energiasűrűség, ezért azonos kapacitás mellett rendszerint nagyobbak és nehezebbek a lítiumionos változatoknál. Emiatt a nátrium először hálózati energiatárolókban, teherautókban és rövidebb hatótávú járművekben terjedhet el, ahol néhány plusz kg kevésbé számít.
A négyperces akkumulátor tehát még nem kerülhet telefonba vagy elektromos autóba. A gélelektrolit viselkedését eltérő hőmérsékleteken is vizsgálni kell, az eredményeket más kutatócsoportoknak is meg kell ismételniük, majd jöhet a nagyobb cellák és akkucsomagok tesztelése. A mostani eredmény azt bizonyítja, hogy a nátrium-fém akkuk egyik legsúlyosabb hibája kezelhető lehet, és a rendkívül gyors töltés nem feltétlenül jár az akkumulátor azonnali tönkremenetelével.
