Egy soundbarnál első ránézésre minden egyszerűnek tűnik: minél több csatorna, annál jobb, a Dolby Atmos pedig azt jelenti, hogy a hang már a fej fölül is érkezik. A bolti adatlapok alapján legalábbis könnyű erre jutni. de a valóság ennél jóval árnyaltabb.
Egy 5.1-es soundbar lehet egyetlen hosszú hangsugárzó mélynyomóval, de lehet hozzá két külön hátsó hangszóró is.
Ugyanez igaz a 7.1-re, a Dolby Atmos pedig önmagában még nem árulja el, hogy valódi felfelé sugárzó hangszórók dolgoznak-e benne, vagy csak digitális feldolgozással próbál térhatást létrehozni. Az ARC és eARC közti különbség szintén nem csak egy újabb betű: azon is múlhat, milyen hangformátum jut el a TV-ből a soundbarba.
Mit jelent a 2.0, 2.1, 3.1, 5.1 és 7.1?
A számozás alapja nem különösebben bonyolult. Az első szám a normál, hallgató körül elhelyezett hangcsatornák számát jelöli, a pont utáni .1 pedig az LFE, vagyis a mélyhangok számára fenntartott csatornát. Ezt a gyakorlatban jellemzően egy mélynyomó szólaltatja meg.
A Dolby magyarázata szerint a hagyományos 2.0 két csatornából, bal és jobb oldalból áll. Az 5.1 ehhez képest már bal, center és jobb első csatornát, két surround csatornát és egy LFE csatornát használ. A 7.1 két további surround csatornával egészíti ki ezt.
A surround, vagyis térhangzás azt jelenti, hogy a hang nem csak a TV irányából, balról és jobbról érkezik, hanem a hallgató mellől vagy mögül is. Egy filmnél így például egy elhaladó autó, egy hátul becsapódó ajtó vagy a környezet hangjai ténylegesen különböző irányokból szólalhatnak meg. Ehhez hagyományosan több, a hallgató körül elhelyezett hangszórót használnak, de a soundbarok egy része külön hátsó hangszórók nélkül, oldalra sugárzó egységekkel vagy digitális feldolgozással próbál hasonló térhatást létrehozni.
Soundbarnál nagyjából így érdemes olvasni a számokat:
- 2.0: bal és jobb csatorna, külön mélynyomó nélkül.
- 2.1: bal és jobb csatorna, plusz mélycsatorna.
- 3.1: bal, center és jobb csatorna, plusz mélycsatorna.
- 5.1: három első és két surround csatorna, plusz mélycsatorna.
- 7.1: az 5.1-nél két további surround csatorna is rendelkezésre áll.
Van azonban egy csavar: a csatornák száma nem azonos a különálló hangdobozok számával. Egy 5.1-es hagyományos házimozinál valóban öt, a hallgató körül elhelyezett hangsugárzóval és mélynyomóval lehet számolni. Egy soundbar viszont több csatornát egyetlen házba is beépíthet, sőt virtuális térhangzással olyan irányokat is megpróbálhat létrehozni, ahol fizikailag nincs hangszóró.
A center csatorna többet számíthat, mint elsőre gondolnánk
TV nézésnél sokszor nem a robbanások vagy a mélyhangok jelentik a legnagyobb problémát, hanem az, hogy a párbeszéd nehezen érthető. Itt jön képbe a center csatorna. A Dolby szerint a center elsődleges feladata a dialógus megszólaltatása. Hagyományos házimozinál ezért kerül közvetlenül a TV alá vagy fölé. Soundbarnál a center természetesen ugyanabban a házban van, mint a többi első csatorna, de a külön center csatorna ettől még hasznos. A beszéd nem csak a bal és jobb oldal között létrehozott úgynevezett fantomcenterből érkezik, hanem saját csatornát kap. Ezért filmekhez, sorozatokhoz és általános TV-zéshez egy jó 3.1-es soundbar sokszor értelmesebb előrelépés lehet egy 2.1-eshez képest, mint amit pusztán az eggyel nagyobb szám sugall.
Az 5.1-nél az a nagy kérdés, honnan jön a hátsó hang
Papíron az 5.1 már surround rendszer. A bal és jobb hátsó, pontosabban surround csatornák feladata, hogy a hang ne csak a TV irányából érkezzen. Soundbarnál viszont ezt többféleképpen lehet megoldani. Az egyik megoldás a különálló hátsó hangszórópár. Ilyenkor valóban kerül hangsugárzó a hallgató mellé vagy mögé, tehát a hátsó effektus fizikailag is onnan érkezik.
A másik út, amikor minden hangszóró a soundbarban található. Oldalra sugárzó hangszórókkal és a falakról visszaverődő hanggal lehet szélesebb teret létrehozni, de olcsóbb megoldásoknál akár pusztán digitális feldolgozással is készülhet virtuális surround.
A Dolby is különbséget tesz a virtuális térhangzást használó soundbarok és a külön surround hangszórókkal dolgozó rendszerek között. Ezért az „5.1” felirat önmagában kevés. Vásárlás előtt érdemes megnézni, van-e a csomagban két valódi hátsó hangszóró, opcionálisan bővíthető-e velük a rendszer, vagy az egész surround hatást maga az első soundbar próbálja előállítani. Ha a cél tényleg az, hogy egy autó vagy más effekt hallhatóan elhaladjon a néző mellett és mögött, a fizikailag hátul elhelyezett hangsugárzók előnye elég egyértelmű.
Mit ad ehhez a 7.1?
A hagyományos 7.1 az 5.1 rendszerhez képest még két csatornát ad a hallgató körüli hangtérhez. Ettől pontosabban lehet elhelyezni az oldalról és hátulról érkező hangokat.
Soundbarnál viszont ismét ugyanoda jutunk: először azt kell megnézni, hogyan áll elő az a hét csatorna. Egy nagyobb soundbar használhat külön első, oldalra sugárzó és egyéb hangszórókat, lehetnek hozzá hátsó egységek, illetve a feldolgozás is létrehozhat virtuális csatornákat. Emiatt két egyaránt 7.1-es rendszer térhatása között hatalmas különbség lehet. Egy kisebb szobában ráadásul önmagában a 7.1 sem feltétlenül fontosabb, mint a jobb hangminőség, a külön center, egy normális mélynyomó vagy a valódi hátsó hangszórók. A nagyobb csatornaszám nem automatikus minőségi sorrend.
Miért jelenik meg egy harmadik szám a Dolby Atmos soundbarokon?
A Dolby Atmosnál gyakran már ilyen jelölésekkel lehet találkozni: 5.1.2, 5.1.4, 7.1.2, 7.1.4 A harmadik szám a magassági csatornákat jelenti. A Dolby meghatározása szerint az x.y.z jelölésben:
- x = a hallgató körüli normál csatornák száma,
- y = az LFE csatorna,
- z = a fej fölötti, illetve magassági csatornák száma.
Egy 5.1.2 tehát öt normál csatornát, egy LFE csatornát és két magassági csatornát jelent.
A 7.1.4 ugyanezt hét normál és négy magassági csatornával oldja meg. Ebből azonban még mindig nem derül ki minden. A magassági hangot többféleképpen lehet előállítani.
Dolby Atmos: nem egyszerűen „még több hangszóró”
A Dolby Atmos eltér a hagyományos, kizárólag csatornákra épülő surround hangtól. A rendszer hangobjektumokat is használhat, amelyekhez térbeli pozíció rendelhető. A Dolby leírása szerint az Atmos a hagyományos 5.1 vagy 7.1 elrendezést magassági információval egészíti ki, így a hang függőleges irányban is elhelyezhető. A moziban ezt mennyezeti hangsugárzókkal könnyű elképzelni. Egy nappaliban vagy soundbarnál viszont ritkán kerül valódi hangszóró a plafonra. A soundbarok ezért jellemzően háromféle megoldás valamelyikét használják:
- valódi felfelé sugárzó hangszórókat,
- külön hátsó egységekbe épített felfelé sugárzó hangszórókat is,
- vagy virtuális Atmos feldolgozást, külön magassági hangszóró nélkül.
Mindegyiken szerepelhet Dolby Atmos támogatás, a végeredmény viszont nem lesz azonos.
A felfelé sugárzó Atmos hangszóró tényleg a plafont használja
Az up-firing, vagyis felfelé sugárzó megoldás nem csak marketingnév. A hangszórók felfelé irányítják a hangot, amely a mennyezetről visszaverődve jut el a hallgatóhoz. Így próbálják azt az érzetet létrehozni, mintha bizonyos hangok valóban magasabbról érkeznének. Ehhez viszont a szoba is hozzátartozik a rendszerhez. A Dolby útmutatója szerint a felfelé sugárzó megoldások számára az ideális mennyezet sík, akusztikailag visszaverő felületű, és nagyjából 2.3–3.7 méter magas. A Dolby másik útmutatója szerint jó eredmény 4.3 méteres magasságig is elérhető. Magas, ferde vagy erősen hangelnyelő mennyezetnél ezért gyengébb lehet a magassági hatás. Ugyanez történhet akkor is, ha a soundbar fölött polc, bútor vagy más akadály van. Egy Atmos soundbart tehát nem érdemes úgy betolni a TV szekrény egyik zárt rekeszébe, hogy a felső hangszórók rögtön egy bútorlapot nézzenek.
És mi az a virtuális Dolby Atmos?
A virtuális Atmosnál nincs feltétlenül külön felfelé sugárzó hangszóró. Digitális jelfeldolgozással próbálják elérni, hogy a hang nagyobb térből, akár magasabbról is érkezőnek tűnjön. Ez kis helyen vagy olcsóbb soundbarnál hasznos lehet, de nem érdemes összekeverni egy valódi magassági hangszórókkal dolgozó rendszerrel. A Dolby maga is felsorol virtualizált Atmos soundbarokat, felfelé sugárzó megoldásokat és külön magassági hangszórókat használó rendszereket. Ezért két Dolby Atmos feliratú soundbar között nem a logó alapján kell dönteni. Érdemes megnézni, hány fizikai hangszóró dolgozik benne, van-e felfelé sugárzó egység, jár-e hozzá hátsó hangszóró, és pontosan milyen csatornakiosztást ad meg a gyártó. Egy kompakt, 2.1-es vagy 3.1-es Atmos soundbar tud kellemesen tág hangteret adni, de attól még nem válik fizikailag 5.1.2-es házimozivá.
A mélynyomó: vezeték nélküli, de konnektor azért kell neki
A .1 mögött álló mélycsatornát a soundbarok többségénél külön mélynyomó kapja meg. Ennek nemcsak az a feladata, hogy minden dübörögjön: az alacsony frekvenciák átvételével a soundbar kisebb hangszóróinak sem kell olyan mélyre lemenniük. A külön mélynyomó különösen filmeknél, játékoknál és zenénél adhat sokat a hanghoz.
Egy apró, önmagában használt soundbartól fizikailag sem lehet ugyanazt a mélytartományt várni, mint egy nagyobb hangszóróval szerelt külön subwoofertől. A „wireless subwoofer” feliratot viszont nem árt helyesen értelmezni. Ez jellemzően azt jelenti, hogy a hangjel vezeték nélkül jut el hozzá a soundbartól. A mélynyomó aktív elektronikájának továbbra is áram kell, vagyis konnektorra szüksége lesz. Elhelyezésnél sem mindig az első hely a legjobb. A mélyhangokat erősen befolyásolja a szoba, a falak és a sarkok közelsége, ezért ha túl sok vagy túl kevés a basszus, érdemes a subwoofer helyével is kísérletezni.
ARC: ezért elég egy HDMI kábel a TV és a soundbar közé
Régebben gyakori volt az optikai kábel, ma egy soundbarnál általában a HDMI ARC vagy eARC a jobb kiindulópont. Az ARC az Audio Return Channel rövidítése. A lényege, hogy ugyanazon a HDMI kapcsolaton keresztül a TV vissza tudja küldeni a hangot a soundbar felé. Nincs szükség külön audiokábelre. A bekötésnél viszont nem akármelyik HDMI aljzat jó. A TV-n az ARC vagy eARC jelölésű HDMI portot kell használni, a soundbaron pedig az ennek megfelelő HDMI kimenetet. Így a TV saját streaming alkalmazásainak hangja is eljuthat a soundbarhoz, és a TV-re kötött más források hangját is tovább lehet küldeni. A Dolby soundbar útmutatója szerint Atmos hang is továbbítható ARC-n keresztül megfelelő TV, tartalom és hangformátum esetén. Emiatt az a leegyszerűsítés sem igaz, hogy „Dolby Atmoshoz mindig eARC kell”. Viszont az eARC-nak ettől még van komoly előnye.
ARC vagy eARC: mi a különbség?
Az eARC, vagyis Enhanced Audio Return Channel az ARC továbbfejlesztett változata. Nagyobb sávszélességet biztosít, ezért olyan hangformátumokat is át tud vinni, amelyekkel a hagyományos ARC már nem feltétlenül boldogul.
A HDMI Licensing szerint az eARC támogatja többek között a tömörítetlen 5.1 és 7.1 hangot, a Dolby TrueHD-t, a DTS-HD Master Audio-t, a Dolby Atmost és a DTS is. A gyakorlatban ez főként jó minőségű többcsatornás hangsávoknál számít. Streamingnél a Dolby Atmos gyakran Dolby Digital Plus alapú formában érkezik, ami megfelelő rendszeren ARC-n keresztül is működhet. Blu-ray, helyi médialejátszás vagy más nagyobb bitrátájú, veszteségmentes hangsáv esetén viszont az eARC válik igazán fontossá, például Dolby TrueHD alapú Atmos továbbításához. Ha tehát új TV és komolyabb Atmos soundbar kerül egymás mellé, érdemes az eARC-ot keresni mindkét oldalon.
Nem elég, ha csak a soundbar tudja az eARC-ot
A kapcsolat mindig egy lánc. Ha a soundbar eARC-os, de a TV csak ARC-ot tud, akkor a kapcsolat az ARC képességeire korlátozódik. Ugyanez igaz a hangformátumokra is. Hiába tud a soundbar Dolby Atmost, ha a TV vagy a lejátszó nem képes azt megfelelő formában továbbítani. A TV menüjében is lehet szükség beállításra. Gyártótól függően külön engedélyezni kell az eARC-ot, a digitális hangkimenetet pedig automatikus, pass-through vagy bitstream módra kell állítani ahhoz, hogy a TV ne alakítsa át feleslegesen a hangot. Ha nincs Atmos vagy többcsatornás hang, pedig papíron mindennek működnie kellene, ezt a részt érdemes az elsők között ellenőrizni.
Külső lejátszó: TV-be vagy közvetlenül a soundbarba?
Játékkonzolnál, médialejátszónál vagy Blu-ray lejátszónál két gyakori bekötés van. Az egyik: lejátszó → TV → ARC/eARC → soundbar A másik: lejátszó → soundbar HDMI IN → soundbar HDMI OUT → TV A Dolby a közvetlen soundbaros bekötést ajánlja, amikor ez lehetséges, mert így a hangformátum kompatibilitása kevésbé függ a TV továbbítási képességeitől. Viszont játékhoz és modern konzolhoz van még egy szempont. Ha a kép is átmegy a soundbaron, annak HDMI bemenetének és kimenetének is támogatnia kell azokat a videós funkciókat, amelyekre szükség van. 4K, magas képfrissítés, HDR, VRR vagy más funkció esetén ezért külön meg kell nézni a soundbar HDMI passthrough képességeit. Ha a TV és a soundbar is megfelelő eARC támogatást kínál, sok esetben egyszerűbb a konzolt közvetlenül a TV-re kötni, a hangot pedig eARC-on visszaküldeni.
Optikai kábel: működik, de ma már inkább tartalék megoldás
Az optikai, vagy TOSLINK kapcsolat továbbra is teljesen használható hagyományos TV-hanghoz, sztereóhoz és bizonyos többcsatornás formátumokhoz. Régebbi TV-nél kifejezetten hasznos lehet. Egy újabb, Atmosra és nagyobb sávszélességű formátumokra épülő soundbarnál viszont a HDMI ARC/eARC általában jobb választás. Az optikai kapcsolat képességei szűkebbek, és a modern HDMI-s vezérlési lehetőségekből is kevesebbet kap. Ha a TV-n van ARC vagy eARC, általában nincs sok ok arra, hogy helyette optikai kábellel induljon a bekötés.
Bluetooth jó zenére, de TV hanghoz nem ez az első választás
A bluetooth kényelmes, főleg ha telefonról kell zenét küldeni a soundbarra. TV és soundbar között viszont a HDMI stabilabb és több lehetőséget ad.
Bluetoothnál a hang tömörítése és a késleltetés is beleszólhat az eredménybe. Filmnél már kis késés is zavaró lehet, ha a szájmozgás és a beszéd nincs pontosan együtt. Ezért ha rendelkezésre áll ARC vagy eARC, a TV állandó hangkapcsolatát érdemes inkább HDMI-re bízni, a bluetooth pedig maradhat telefonos zenelejátszásra.
A watt itt sem mondja meg, melyik soundbar szól jobban
Soundbaroknál is szeretnek nagy teljesítményszámokat kiírni a dobozra. 200, 400, 600 W – elsőre könnyű ebből sorrendet felállítani. Csakhogy önmagában az összteljesítményből nem derül ki a hangminőség, a maximális torzításmentes hangerő, a mélytartomány vagy az, hogy mekkora szobát képes jól megtölteni hanggal.
Ráadásul nem minden gyártó pontosan ugyanúgy adja meg ezeket az értékeket. Egy jól megépített, kisebb névleges teljesítményű soundbar ezért simán szólhat jobban egy papíron sokkal erősebb riválisnál. Sokkal többet mond a felépítés: van-e külön center, mekkora a soundbar, jár-e hozzá normális mélynyomó, vannak-e fizikai hátsó hangszórók, milyen Atmos megoldást használ, és hogyan viselkedik abban a szobában, ahová kerül.
A szoba mérete és formája is beleszól
Egy soundbar nem légüres térben működik. Különösen az oldalra és felfelé sugárzó megoldások támaszkodnak a szoba falaira és mennyezetére. Egy szabályos, nem túl nyitott nappaliban könnyebb jó térhatást létrehozni. Ha az egyik oldalon nincs fal, nagyon magas vagy ferde a mennyezet, illetve a hallgató messze ül a soundbartól, a visszaverődésre építő surround és Atmos hatás gyengébb lehet. Ilyen környezetben a külön hátsó hangsugárzók értéke még nagyobb. Nem a falakról kell „odavarázsolni” a hátsó hangot, mert ténylegesen a hallgató mögül érkezik. A soundbar szélességét is érdemes a TV-hez és a bútorhoz igazítani. Nem kell milliméterre egyeznie a TV szélességével, de egy nagyon keskeny soundbartól nehezebb széles első hangteret várni.
Mire érdemes figyelni vásárlás előtt?
A csatornaszám önmagában kevés, ezért érdemes végignézni, pontosan miből áll a rendszer:
- 2.1 vagy 3.1? Filmhez és TV-hez a külön center csatorna sokat számíthat a beszéd érthetőségében.
- 5.1 vagy 7.1? Meg kell nézni, valódi hátsó hangszórók vannak-e, vagy virtuális surroundról van szó.
- Dolby Atmos? Nem mindegy, hogy virtuális, felfelé sugárzó vagy külön magassági hangszórókkal dolgozik.
- 5.1.2 vagy 7.1.4? A harmadik szám a magassági csatornákat jelöli.
- Külön mélynyomó? Filmhez és erősebb mélyhanghoz általában komoly előny.
- ARC vagy eARC? Új TV-hez és nagyobb bitrátájú többcsatornás hanghoz az eARC a jobb választás.
- Van HDMI bemenet? Külső lejátszónál hasznos lehet, de a videós passthrough képességeket is ellenőrizni kell.
- Optikai vagy bluetooth? Használhatók, de egy modern TV fő hangkapcsolatának általában a HDMI a jobb alap.
- Bővíthető hátsó hangszórókkal? Ha most nincs rá hely vagy keret, később sokat érhet ez a lehetőség.
- Milyen a szoba? Az Atmos és a virtuális surround hatása a falaktól, a mennyezettől és az elhelyezéstől is függ.
Ha a cél egyszerűen az, hogy a TV saját hangjánál jóval teltebb, érthetőbb hang legyen, már egy normális 3.1-es soundbar külön mélynyomóval nagy ugrás lehet. Filmhez és játékhoz a valódi hátsó hangszórós 5.1 már egészen más térélményt ad, Atmosnál pedig a felfelé sugárzó hangszórók jelentik az egyik következő lépcsőt. A dobozon szereplő 7.1.4 és Dolby Atmos felirat tehát nem garancia arra, hogy a hang minden irányból tényleg ugyanúgy érkezik, mint egy külön hangszórókból felépített házimoziban. Soundbarnál mindig azt érdemes megnézni, mi van fizikailag a csomagban, melyik csatornát hogyan állítja elő, és milyen kapcsolatot tud a TV-vel.
